Isten lova

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ezüstkalászos gazda. Ennek a gazdának volt egy nagy tanyája, ahol megélt mindenféle állat a szarvasmarhától kezdve a csirkéig. De legjobban a szép ménesére volt büszke ez a gazda. Mindegyik lova ezüstszőrű volt, mert ezüstkalásszal etette őket. Egy ló nem akart csak az Istennek se ezüstszőrt növeszteni, az feketén maradt.

Történt egyszer, hogy az ezüstkalászos gazda kihajtotta ezt a szerencsétlen lovat a vásárra.Úgy gondolta h ha nem olyan szép, mint a többi, legalább valami haszna legyen  belőle, nem akarta ledarálni lókolbásznak. Meg is vette egy titokzatos csuklyás ember 5 aranyér. Sírt szegény paci, nem akart távol lenni a családjától, Pacimamától és Pacipapától, de elvitte az a fránya csuklyás. Ahogy felpattant rá, elindult vele egy ismeretlen vidékre. Kiértek az országútra. Na ott csapta el őket egy kamion, mert a lovon nem volt index. Felrepült a paci a Mennyországba.

A Mennyország kapujában Szent Péter várta és persze beengedte, mert ártatlan volt és a balesetet sem konkrétan ő okozta. Ahogy belépett a mennybe összefutott

Istennel. Istennek megtetszett a ló, fel is pattant rá és körbelovagolták Mennyországot.

Ahogy leszállt Isten a lóról, bevezette a mennyei istállóba. Ámuldozott a paci, ilyet nem látott az ezüstkalászos gazdánál. Volt ott a mennyei istállóban egy szép póni, Isten csak Én Pici Pónimnak nevezte. Odasétált hozzá a paci, jól megdugta és otthagyta.