Mesék : Az orbitális disznótejcsarnok és a paripa |
Az orbitális disznótejcsarnok és a paripa
2007.12.03. 20:31
Az orbitális disznótejcsarnok és a paripa
Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy kicsiny falucska, melynek neve Kikericskerevetes. Tisztességes lakosok éldegéltek itt, node azért akadt kivétel, Nagy István személyében, ő volt a falu kondása. Lopott, csalt, hazudott, igazi hamiskártyás gazember volt, de mikor rá akartás bizonyítani, sehogy sem sikeredett. Hogyan is történhetett ez? Volt neki egy kis tarisznyája, abban egy icipici zsákocska, a zsákocskában pedig x mennyiségű fehér por. Mikor beidézték a bíróságra, mindig készített egy kevés mézeskalácsot és megszórta ezzel a porral. Odaadta a bíráknak, akik elvették a kalácsot majd belélegezték a port, amitől aztán teljesen megzavarodott az elméjük és már el is felejtették, h Nagy István pere miatt vannak ott, még azzal sem törődtek, hogy az orrukból kicsit folyik a vér. Így menekítette ki magát István a pácból.
Hanem aztán egyszer úgy gondolta ő is megszagolgatja a port. Teljesen megfeledkezett önmagáról, olyannyira h még egyik disznajával is megszagoltatta a port. Csakhogy a disznaj nem úgy reagálta le a dolgot mint a jó parasztemberek. Teljesen megelevenedett, beszélni kezdett, önálló értelmet nyert, elnevezte magát Sertés Sebestyénnek és úgy döntött, hogy ő megcsinálja a maga szerencséjét. Egy saját tejcsarnokot szeretett volna nyitni, útnak indult tehát, elhagyta a bekábítózott Istvánt. Ahogy ment-mendegélt egyik faluból a másikba sok emberrel megismerkedett. Egy napon megpihent az egyik falu határában, látja Sebestyén, hogy billeg-ballag felé valaki, mint akinek az ánuszrózsáját már több ízben szexuális kapcsolatban részesítették. Ő volt Tomporrákos Tamás.
Sebestyén még nem tudta hogy ő is egy ordenáré nagy szélhámos, így szóbaállt vele. Elmesélte Tamásnak a nagy álmait, vágyait, mire a fiú felajánlotta neki, hogy segít megvalósítani a tervet. Azonban Tamás szerint ahhoz, hogy ez sikerüljön, egy nagyvárosba kell menniük, így is tettek. Felcsalta a legény a malacot a leggazdaságosabb tömegközledési járműre, a vonatra. Sebestyén nem ismerte a közlekedést, nem tudta hogy jegyet kell arra váltani, Tamás sem szólt neki. Ahogy közeledett a kalauz, Sebestyén megijedt, érezte hogy valami baj fog ebből kerekedni.
Amikor odaért a kalauz, bemutatkozott : Jó napot, Kalauz Klára vagyok, adja ide a jegyét kérem. Szegény disznónak nem volt jegye, meg is büntette a Kalauz Klára 6000 Ft-ra. Sebestyén rájött, hogy Tamás is egy csirkefogó és csak a teste miatt kellett neki. Újból egyedül indult útnak, gyalog ment a városba, hogy tejcsarnokot nyithasson. 7 nap és 7 éjszaka gyalogolt étlen szomjan, mikor megpillantott a város fényeit. Rögtön látott is egy kisebb tejfeldolgozó üzemet, mellette pedig kisebb épületeket.
Volt ott istálló, de eladó ingatlan is. Megvette az egyik ingatlant, közvetlenül egy nagy istálló mellett, ahol fekete csődörök voltak. Nekilátott a tejgazdaságának a megszervezéséhez, épp a gépeket rakodta be az épületbe, amikor az ajtóban feltűnt az egyik nagy fekete csődör. Jól megdugta aztán otthagyta. otthagyta.
|